Terveztem, hogy még az óévben firkantok ide valamit. Reméltem, hogy kicsit vidámabb dolgokról tudnék majd beszámolni, mint amiről jelen helyzetben fogok.A karácsonyt letudtuk. Érzelmi töltete is kb. annyi volt, mint amennyi a mondatból érződik. Reggel elmentünk nagyikat…

Hohohóóó, újra itt a karácsony! Mondanám, hogy csupa móka, kacagás, vidámság, csak az a baj, hogy teljesen idegbeteg vagyok miatta.Év vége van, kimerültem, még aludni sincs időm. Nagy lelkesedéssel kezdtem el készülni az ünnepekre december elején, de az elképzeléseimből semmi…

Hogy a cím már önmagában paradox? Hm...néha úgy érzem, hogy igen...aztán azt gondolom, hogy nem. Mikor szeretünk, nem mindig viselkedünk tudatosan, csak beletemetkezünk az érzéseinkbe. De mindenképp tudatos az a szeretet, amit egy anya táplál a gyermeke felé. Mikor valamit…

Nem tudom mások hogy vannak vele, én folyamatosan azt veszem észre, hogy magam alatt vágom a fát. Nem szándékosan persze, nem szövök gonoszságokat magam ellen. Érzelmi szinten mondom ezt. Jönnek a nagy átgondolások, aztán a mégnagyobb elhatározások és az újrakezdések. Telik…

"És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe…

Tegnap felkeltem 10 perccel óracsörgés előtt. Kipihent voltam. Még a hó is elég jó állapotban volt, szépen fehérlett minden. Gondoltam, ez egy szép nap. Úgy éreztem, valaminek történnie kell. Csomó gondolatom volt reggel. Ötletek. Például karácsonyi ajándékok, amik igazán…

Egy korábbi bejegyzésemben már idéztem Müller Pétertől: "Nincsen hazugabb szó, mint az elfogadás." Mindennapi probléma, hogy előítéletekkel élünk, nem fogadunk el "másságot" semmilyen tekintetben. De attól függ mi a "más", hogy honnan nézzük. Nem…

Heltai Jenő - Ha néha, néha Ha néha-néha visszaszáll a multbaGondolatom, sötét holló gyanánt,Eszembe jut a csendes őszi este,Mely annyi szenvedést hozott reánk.S ott ülök újra hervadt levelek köztA gyeppadon, szép szőke lány veledS nem jut eszembe, hogy rég elfeledtélÉs…

A családom sokszor mondta már, hogy nem csak a bolhából csinálok elefántot, hanem néha az elefántból bolhát. Ők ezt nem rossz értelemben gondolták. A kis dolgokon parázok, felfújom, problémázok...sokszor, ha nem is mindig. Az élet nagy dolgaiban (?) pedig hideg fővel tudok…

Nagy érzelmi kilengéseim voltak az utóbbi napokban. Sírtam, nevettem, sírva nevettem, nevetve sírtam.Hosszú hetek gondolatsora után végleg be kell látnom, hogy jelenleg semmi sincs az életemben, amire vágytam vagy amiért érdemes lenne mosolyogva ébrednem. Mindenhol, mindenben csak a…

"...érints meg a szívem mélyén.Megtalálod, mit neked rejtegettem."Az utóbbi napokban sikerült ezerrel sajnálnom magam...meg nyávogtam is csomót. Pedig utálom nagyon mikor valaki nyomorog a saját hülyeségében. Sokan használnak nagy szavakat és mikor ők kerülnek olyan…

"A jelentőségteljes pillanatok száma meglepően kevés az életben.Általában véget ér, mielőtt még elkezdődne, bár megvilágítja a jövőt ésakinek köszönhető a perc, nem tudjuk feledni."

Mindenki szeretné megtalálni a boldogságát. Hiába mondják, hogy minden jó akkor jön, mikor feladjuk a reménykedést, a várakozást - úgyis mindenki kéztördelve várja, hogy megtörténjen a csoda. Legyen az bármi is. Minden ember kergeti a boldogságot. Ez még talán nem lenne olyan…

"...Nem volt idejük olyan fájdalmat okozni, amelyek kiirtották volna belőlünk a vonzalmat, a rózsaszínűbe csomagolt érzéseket. Nem volt idejük unalmassá, túl megszokottá, túl „ismerőssé” válni. Ahányszor csak rájuk gondolunk, azt az énünket erősítik, akik…

Annyi hülyeséggel törődtem mostanában, annyira rossz helyre koncentráltam, annyira nem úgy viselkedtem, ahogy magamtól várnám és most valahogy bevillant előttem, mintha kívülről nézném magam, ahogy totál nem a saját utam járom.Annyira félek a kudarcoktól, hogy inkább meg sem…

És szólt a nő:"A hajam ében,És lágyabb, mint a lágy selyem,És itt a szívem közepébenUjjong a boldog szerelem.Tied a testem, tied a lelkem,Te vagy az első, akit öleltem,Boldog vagyok, mert a tied vagyok..."S a férfi szólt:"A másik elhagyott."És szólt a…

Ma korán felkeltem, ahhoz képest, hogy őszi szünet van. Megittam a kávém, boldogan néztem a Szívek szállodáját dvd-ről (...nem tudom, hogy ez abnormális dolog-e???...), játszottam ugrifülessel (aki ma a kispárnámat rágta szét, de ettől függetlenül imádom!), takarítottam,…

Mostanában nem volt túl sok bejegyzésem. Szét voltam csúszva kicsit, de most előttem ez a fantasztikus őszi szünet és gondoltam addig valamit biggyesztek ide is. Hát íme:Költözködésem minden percét élveztem, beindult az "új életem"...ez egy éles  túlzás…

Ahonnan jöttem, ott égig érnek a házfalak,Magasra nőttek, mégis szürkének látszanak,Millió ember hiszi, hogy egyszer valami történik hirtelenHiába vártam csodákra, de nem üzentél nekem.Túl minden álmon, végre egyszer hosszú évek utánRád találtam, hát vigyázz rám!Bármerre…

Döntés született. Nagy döntés. Haza jövök. Ott hagyom a sulit.Nagy bűntudat, hogy a család mennyi pénzt áldozott ezidáig rá, én pedig most keresztül húzom az egészet, de szerencsére a szüleim megértettek és úgy gondolom, hogy ha megértik, akkor nem hülyeség és nem csak az…

Sok változást hozott az utóbbi néhány hét és ez még mindig csak az eleje. Az ember még azokkal sem ért mindig egyet, akiket nagyon nagyon szeret. Nem is értjük őket mindig, nem is tudunk mindig kedvesek lenni, nem mindig mondjuk ki, amit gondolunk és néha rábólintunk arra is, amit…

"Önmagában a szeretet nem elég. Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett, akiket szeretünk, sosem elég azt mondani, szeretlek, hanem minden áldott nap ki is kell mutatnunk azt a szeretetet, még olyankor is, amikor akadályokat gördít elénk az élet."...és lassan…

Ahogy a címbe foglaltakat már az előző bejegyzésemben is írtam... Áldom a nevét annak a számomra ismeretlen gondolkodónak, aki a mondanivalómat egy ilyen kerek mondatba foglalta, ezzel az egyszerűséggel.Nem tudom, ki hogy van vele és mennyire igényli a szabadságot... Én a…

Mennyi minden történt az utóbbi napokban... annyira sok, hogy hiába is ecsetelgetném...fáradt vagyok. Fáj sok minden. Fizikailag és lelkileg is.Bizonytalan vagyok, de valahol mégis tudom, hogy mi lenne jó.Félek, de mégis csinálom.Reménykedek, pedig tudom, hogy nincs jövője...No meg…

Az emberek félnek. Félnek és hazudnak. Másoknak...ez a kisebb baj...és maguknak is...ez pedig az egyik legnagyobb.Másoknak hazudunk, mert szeretnénk megfelelni nekik, vagy mert nem akarjuk őket megbántani. A vitákat is gyakran kikerüljük egy füllentéssel, egy rábólintással, egy…