...ezért nem ártana valamit kezdeni magammal...de én csak itthon ülök. Leérettségiztem. Szabad vagyok. Nyár van...és én csak ülök.Azt hittem ha kézhez kapom az érettségit, majd mennyire megnyugszom és milyen édes álmaim lesznek... De mikor a bátyám felhívott még aznap, hogy…

"Álom és ébrenlét közt, ismered azt a helyet? Amikor még emlékszel rá, hogy mit álmondtál.  Hát én ott foglak mindig szeretni..."

Leszögezem: hiszek a Sorsban. A sorsszerűségben. Hogy semmi sem véletlen és semmi sem történik velünk hiába. És azt csak remélem, hogy egyszer minden fejünk fölött repkedő kérdőjelre választ kapunk...lehet, hogy nehéz kivárni, de egyszer átveszik a helyüket a…

Ha valakit szeretek, törődök vele, kedves vagyok vele, időnként megsimogatom, megölelem és megpuszilgatom. Ha váratanul találkozunk felcsillan a szemem és a nyakába borulok, megkérdezem hogy van...ha szeretem. Én személy szerint ha szeretek valakit, be is szólok neki, szekálom,…

Na igen... Zseni ugyan nem vagyok, de jó volt ezzel nyugtatni magam érettségi előtt, tudván, hogy nem tanultam rá semmit. Lényegében a kb. 140 tételből kb. 20-at tudtam úgy igazán és legalább 50 ki sem volt dolgozva... Tegnap ennek tudatában, a vihar előtti csendet hallgatva,…

"...úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál.Mert ha megszorítod eltünik, ha kisajátítod tönkreteszed.Tartsd szabadon és örökre a tied marad."