Mikor elnémul megkínzott szíved,
Eléd teszik a nagy kérdőívet.

Mit mozdulatlan ajkad elsóhajt,
A láthatatlan jegyző jegyzi majd.

Mit fogsz felelni - mert felelni kell ! -
Az életedet hol hibáztad el ?

Hol kanyarodtál balra jobb helyett ?
Felelj ! Tudod az átkozott helyet ?

Ha menned adná isteni csoda,
Mondd : visszamannél még egyszer oda ?

Veszett fejszének hajszolva nyelét,
Az út robotját újra kezdenéd ?

Míg űz a vágy és sarkantyúz a gond,
Megfutni mernél még egy Maratont ?

Mindaz mi hitvány, hazug, és hamis,
Végigcsinálnád, mondd, másodszor is ?

Miért ? Miért ? Új célokért ? Avagy
Azért, hogy eljuss oda, hol ma vagy ?

Hogy elfelejtve minden régi kínt,
Rimánkodhass és harcolhass megint ?

Ezért a díjul zsugorin kimért
Keserves, édes, pici életért ?